Tudatalattira ható reklámok vagy agymosás?

Már csak annak nyomán is, hogy szinte ordít a párhuzam a fejünk fölött tornyosuló válság és az ezzel arányosan növekvő egyre agresszívabb, már-már kellemetlenül nyomulós reklámok között.

Minél jobban süllyedünk a szegénységbe, annál jobban akarnak rávenni bennünket a különféle, olykor értelmetlen szolgáltatás igénybevételére, értelmetlen termékek megvásárlására.

Televízióban, az utcán, az út mentén, boltokban, bevásárlóközpontokban reklámokkal találkozunk, a képi, vizuális hatások mindenhonnan érnek bennünket, olykor mindennemű kreativitást mellőznek, kifejezetten a vásárlásra sarkallva az embereket.

Az ember emocionális vonásait és a környezeti változásokra adott reakcióit próbálják a manipulatív reklámok kihasználni. Mivel ezek a reakciók többnyire a tudatalattiban zajlanak, hihetetlen, de az ember olykor észre sem veszi, mennyire képes engedelmeskedni ezeknek a befolyásoknak.

Persze, jogosan vetődik fel a kérdés, hogyan férhetnek hozzá tudatalattinkhoz a gazdaságot irányító reklám-gerillák?

Marketing -és reklámszakemberek egy teljes szakmát ültettek a reklámok ingereire adott tudatalatti válaszunk figyelésére, elemzésére, feldolgozására. Az EEG, az fMRI, vagy az elektromiográfia hivatott figyelni, az agyi hullámokat, az agytevékenységeket, vagy a mimikát, egy-egy képi reklámra adott válaszban.

Összességében ez a „hatásfigyelés” szakterület, a neuromarketing még nagyon gyerekcipőben jár. Az emberi tudatos döntés még jócskán okoz meglepetéseket a szakembereknek, de tény az emberi agyi reakcióiból meglehetősen pontosan állapítják meg, melyek azok a termékek, amelyek tetszenek a fogyasztóknak. S, ehhez igazítják hozzá a reklám intenzitását, képi világát.

Clinton Kilts atlantai idegtani professzor még 2003-ban MRI vizsgálattal figyelte a vásárlás folyamatát. Mi történik az emberi agyban, mikor egy neki tetsző terméket meglát?

Amikor a vásárló egy számára tetszetős terméket meg lát, rögtön vér áramlik a prefrontális agykéregbe. A professzor szerint azért tetszik meg nekünk egy-egy termék, mert az a termék önmagunkról kialakított képet erősíti bennünk.

Ezt nem kevés próbálkozással szeretné a marketing világa kihasználni. Ugyanakkor az is igaz, hogy az emberi agy 2,6 másodpercenként újabb és újabb döntéseket hoz, aminek alapját főként a már bennünk lévő beidegződések adják. Így nem feltétlenül jár vásárlási szándékkal az agysejtek vizuális ingerlése.

Például egy tudatos üzenettel átnyújtott reklámajándék egyáltalán nem manipulatív, ugyanakkor mindenképp vásárlásra csábító.