Reklámszlogenek - nem mindegy hogyan fogalmazunk
Egy vizuális reklám gyakran semmit nem ér egy jól megkomponált szlogen nélkül. Vagy legalábbis nagyon beszédesnek kell lennie, hogy elérje célközönségét mindenféle reklámszlogen nélkül.
Nemrégiben írtam a bullsittek „áldásos” hatásairól, amelyek már lassan-lassan a csapból is folynak, ám ez még mindig csak egy kis negatívum, ami a felhasználót érheti.
Nézzük meg most a dolgot a „ló másik oldaláról” a cégek, a hirdető szempontjából mit jelent reklámszlogent választani és miért nem mindegy mivel akarjuk eladni termékeinket, szolgáltatásainkat.
A reklám egyik klasszikus fajtája, amivel talán a legegyszerűbb és legérthetőbb értékesíteni: az összehasonlító reklám.
Ennek lényege, hogy egy hasonló termék egyik tulajdonságát kiragadjuk és összehasonlítjuk az általunk értékesített termék hatásaival.
Nap, mint találkozunk az összehasonlító reklámmal, televízióban, rádióban, nyomtatott sajtóban, interneten, sőt reklámajándékokon is. A reklámszlogenek különfélék lehetnek, viccesek, felháborítóak, frappánsak, elgondolkodtatóak stb. Minden esetben két hatást próbálnak elérni: fogyasztásra bírni a célközönséget, és a kedvező árat elültetni az emlékezetben.
Ehhez azonban mindenféle kreatív megnyilvánulásra szükség lehet, ahhoz, hogy szalonképes reklámszlogen szülessen. Nem mindegy azonban, mennyire engedjük szabadjára kreativitásunkat, a reklámszakmában ugyanis vannak igen komoly követelmények.
Az összehasonlító reklám soha nem lehet megtévesztő. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az elmúlt években több olyan tisztességtelen kereskedelmi tevékenység miatt is hozott elmarasztaló határozatot vállalkozásokkal szemben, akik megtévesztő szlogeneket használtak.
Beszédes példa lehet, hogy két éve az Aldi Magyarország Bt.-vel szemben indult eljárás, melynek végeredménye 15 millió forintos büntetés lett.
Az Aldi nemzeti színű termékekkel, „magyar minőség” állítással népszerűsített egyes termékeket, posztereken, plakátokon, televízióban, reklámkiadványaikban. A Versenytanács szerint a „magyar minőség” megjelölés alkalmazása egy előzetesen meghatározott követelményrendszer alapján kell történjen, mely alapesetben a termék származási helyére és eredetére van figyelemmel. Az Aldi ezt a megjelölést anélkül alkalmazta, hogy meggyőződött volna annak valóságtartalmáról. Ezzel pedig nem tett eleget a szakmai gondosság követelményeinek, a szlogen pedig elegendő arra, hogy a fogyasztók döntési lehetőségét ferdítse.
Ebből a nézetből még egy reklámajándékra nyomtatott szlogennél is tisztában kell lennünk, melyek azok a feltételek, amelyek a tisztességes kereskedelmi tevékenységnek felelnek meg. Mert bizony könnyen a GVH asztalán landolhat vállalkozásunk egy büntetőeljárás formájában.