Nem hiába vonakodott a filmes szakma sokáig átállni a hangos filmre a 20. század elején, attól tartottak ugyanis, hogy a hang megzavarja a film élvezetét. Lehet, hogy nem is volt olyan alaptalan a 90 éve felvetett félelem? Természetesen mindez már a múlté, a hangosfilm teret hódított, megszületett a televíziózás, amit annak rendje és módja szerint…
Tudjuk, hogy a reklámipar az ünnepeket is előszeretettel használja, hisz a fogyasztói társadalom e jeles napok előtt szívesen vásárol, s egy-egy jól irányzott kreatív reklámmal a vásárlási kedv is jobban felcsigázható.
Szuper és –hipermarketek, szolgáltatások, kis –és nagyvállalkozók használják ki az ünnep adta reklámozási lehetőséget, hogy saját termékeiket még csábítóbb színben tüntessék fel.
Néhány nap múlva Húsvét, a keresztény társadalom legnagyobb ünnepe, gyerekek és felnőttek hódolnak a régi hagyománynak, Húsvét másnapján elindulnak ismerősökhöz, családtagokhoz locsolkodni. Vidám vagy épp elgondolkodtató locsoló versek kíséretében. A lányok, asszonyok pedig ajándékot adnak a locsolkodásért cserébe, nem hiányozhat a piros tojás.
Lehet, hogy kicsit merész párosítás a pletyka és a reklám között meglátni a párhuzamot, de higgyük el, nem is olyan nehéz. A pletyka természete szerint egy olyan „képződmény”, ami képes úgy eljutni egyik fizikai helyről a másikra, hogy egy fillért nem kell rákölteni.
A „szájhagyomány” útján terjedő reklámok és az interakció ma már egyáltalán nem hiányozhat a felelős vállalati szemléletből. A 21. század a nagy mennyiségű információáramlás százada, lehetetlen a fogyasztóktól megvonni a teljes körű tájékoztatást, s a klasszikus egyirányú kommunikációra alapuló reklámtevékenységek már nem vezetnek nagyszámú ügyfél generálásához. Hisz ma már nemcsak az egyszer betérő ügyfelet, hanem a visszatérő ügyfelet is meg kell fogni.
Biztos felmerül benned a kérdés, hogy az internetes vállalkozásoknak, az üzleti weboldalaknak mi közük a pletykához, mikor épp az előbb „szájaltam” róla, hogy a pletyka jellemzően szájhagyomány útján terjed?
Pedig, ha tudnánk, az internet mennyi alkalmat ad a pletykára, amit, ha ügyesen kihasználunk, a javunkra, ügyfelek szerzésére, ezáltal cégünk gyarapodására használhatunk.
Manapság már a társadalom szkeptikus a hitelekkel kapcsolatban, és bizony ez feladja a leckét a reklámügynökségeknek is, hogy az emberek számára eladhatóvá tegyék a hitelt, jelen esetben a gyorskölcsönt, mint terméket. Be kell valljam abból a szempontból is kihívás lehet a hasonló reklámok elkészítése, hogy maga a téma nincs felvértezve mindenféle vizuálisan is megvalósítható mondanivalóval.…
Tavaly az év végi cikkemet Kaszás Attila dalának egy sorával indítottam: „Rohanunk, hogy megszerezzük, ami kell…”, most stílusosan egy magyar nóta első sorával.
Bizony vége van. S, itt most ne tessenek egy pillanatra se ironikus felhangot sejteni, amivel a világ végére utalnék, mert minden bizonnyal, mire olvassák e sorokat, már rég vége van a világ vége napnak is, és minden gurul tovább a megszokott döcögős medrében.
Visszatérve, úgy hiszem a különböző piacon tevékenykedő „sorstársaimmal” együtt elmondhatom, hogy kemény évet zártunk.